Utolsó frissítés: április 21, 2026

Ipari robotok biztonsági szabványainak ismertetése: ISO 10218, ISO/TS 15066 és CE jelölés (2026)

Az ipari robotok biztonságát egy többrétegű keretrendszer szabályozza: az ISO 10218-1:2011 szabvány (jelenleg felülvizsgálat alatt, a 2025-ös frissítés végleges megjelenése folyamatban van) a robotok tervezésével foglalkozik; az ISO 10218-2:2025 az integrációval foglalkozik, és most már magában foglalja a korábban az ISO/TS 15066 szabványban foglalt együttműködésen alapuló biztonsági követelményeket; a CE-jelölés a 2006/42/EK gépirányelv szerinti európai piacra jutáshoz köti a megfelelőséget, amelyet a 2023/1230/EK gépirányelv 2027 januárjáig felvált. Veszélyes környezetek esetén az ATEX 2014/34/EU irányelv és az IECEx külön tanúsítási réteget ad hozzá. Ezen szabványok kölcsönhatásának megértése a kiindulópontja minden megfelelő robottelepítésnek.

Miért fontosak az ipari robotok biztonsági szabványai?

A biztonsági szabványok nem bürokratikus formaságok. Közvetlen jogi súllyal bírnak a szabályozott piacokon működő gyártók, integrátorok és végfelhasználók számára.

Az uniós jog értelmében egy olyan gép, amely sérülést okoz, de nem rendelkezik megfelelő CE-jelöléssel, a gazdasági szereplőjét (az importőrt vagy a gyártót) termékszavatossági igényeknek teszi ki a 85/374/EGK irányelv értelmében, és esetleges büntetőjogi felelősségnek a nemzeti jogszabályok értelmében. A legtöbb európai joghatóságban a biztosítók dokumentáltan igazolják a harmonizált szabványoknak való megfelelést, mielőtt gépszavatossági fedezetet nyújtanának. Észak-Amerikában az OSHA 29 CFR 1910.217 és az ANSI/RIA R15.06 párhuzamos kötelezettségeket hoz létre.

A pereskedésen túl a biztonsági szabványok egy közös mérnöki nyelvet határoznak meg. Amikor egy kockázatértékelés az ISO 12100:2010 szabványra hivatkozik, a dokumentum minden részes fele (a robot OEM-je, a cellaintegrátor, a végfelhasználó EHS-csapata) ugyanazt a veszélyazonosítási és kockázatcsökkentési módszertant érti. Ez a közös nyelv teszi működőképessé a határokon átnyúló ellátási láncokat.

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) szerint a globális ipari robotok telepített bázisa 2023-ban meghaladta a 4.28 millió darabot, és évente több mint 500 000 új darabot szállítottak ki. Ekkora léptékben a meg nem felelés költsége (visszahívás, átdolgozás, piacra jutás elvesztése) nem elméleti. Az EVST ezt úgy kezeli, hogy robot- és kobottermékcsaládjait kezdettől fogva egyidejű CE, SGS és TÜV harmadik fél általi tanúsításra tervezi, ahelyett, hogy a megfelelőséget utólagos piaci lépésként kezelné.

ISO 10218-1 vs. ISO 10218-2: Robottervezés vs. rendszerintegráció

Az ISO 10218 két része egyértelműen megosztja a felelősségi köröket: az egyik a robotot, mint terméket, a másik a munkacellát, mint rendszert szabályozza.

ISO 10218-1: Robotgyártókra vonatkozó követelmények

Az ISO 10218-1:2011 szabvány (amelynek frissítése hamarosan megjelenik a 2025-ös felülvizsgálati ciklusban) meghatározza az ipari robotok tervezésére és gyártására vonatkozó biztonsági követelményeket. Hatálya kiterjed a mechanikai tervezésre, a vezérlőrendszer architektúrájára, a leállítási funkciókra (védőleállítás, vészleállítás), a sebesség- és erőfigyelésre, valamint a robot által biztosítandó biztonságos kimenetekre, hogy az integrátorok biztonságos cellákat építhessenek köré.

A főbb követelmények közé tartozik egy védő leállító funkció, amely a külső biztonsági jelekre meghatározott reakcióidőn belül reagál; egy konfigurálható sebességkorlátozás a beállítási és tanítási módokhoz; valamint egy biztonságosnak minősített, felügyelt leállító kimenet, amely garantálja, hogy a robot álló helyzetben legyen, mielőtt egy ember belépne a munkaterületre.

ISO 10218-2: Rendszerintegrátorra vonatkozó követelmények

Az ISO 10218-2:2025 szabvány szabályozza a robotok telepítését, védelmét és termelési rendszerekbe való integrálását. Meghatározza a biztonsági intézkedések kiválasztását (fizikai akadályok, fényfüggönyök, biztonsági szőnyegek, területszkennerek), az ISO 13855 szabvány szerinti biztonságos távolságokat, a feladatalapú kockázatértékelést, és ami a legfontosabb, az együttműködő alkalmazások integrációját, amelyek korábban az ISO/TS 15066 szabvány hatálya alá tartoztak.

Az integrátor felelős a teljes robotrendszer kockázatértékeléséért. Még ha maga a robot teljes mértékben megfelel is az ISO 10218-1 szabványnak, a nem megfelelő telepítés érvényteleníti a munkacella CE-jelölését.

Hatókör-összehasonlító táblázat

A 2025-ös frissítés: Mi változott az ISO 10218-2 szabványban?

Az ISO 10218-2:2025 szabvány legfontosabb változása az ISO/TS 15066 szabvány hivatalos átvétele. Évekig a kobotok telepítése megkövetelte a szakemberektől, hogy két dokumentumot kereszthivatkozzanak; a frissített szabvány ezt a problémát úgy oldja meg, hogy az együttműködésen alapuló munkaterületekre vonatkozó követelményeket, a biomechanikai érintkezési erő határértékeit és az ember-robot megosztott munkaterületekre vonatkozó kockázatértékelési útmutatót közvetlenül az ISO 10218-2 szabványba foglalja.

Egyéb figyelemre méltó változások a következők:

• A terminológia eltolódása az „együttműködő robot”-ról az „együttműködő alkalmazás”-ra, tükrözve a szabvány azon álláspontját, hogy az együttműködést az alkalmazás terve, nem pedig a robot hardvere határozza meg.
• A sebesség- és távolságfigyelésre vonatkozó frissített követelmények, egyértelműbb útmutatással a minimális védőtávolság kiszámításához
• Kibővített útmutató a robotcellákba integrált biztonsági vezérlőrendszerek funkcionális biztonsági követelményeiről (az IEC 62061 és az ISO 13849-1 szabvánnyal összhangban)
• Új követelmények a kiberbiztonsággal kapcsolatos vezérlőfunkciókra vonatkozóan, amelyek előrevetítik a 2023/1230-as Géprendelet szigorúbb előírásait.

Az ISO ISO/TC 299 Robotics műszaki bizottsága szerint az ISO 10218-2 2025-ös felülvizsgálata a hagyományos és az együttműködő ipari robotrendszerek biztonságának egyetlen mérvadó referenciaként szolgál. Az olyan gyártók, mint a FANUC, az ABB, a Yaskawa és az EVST, a termékdokumentációkat és a megfelelőségi nyilatkozatok sablonjait a frissített szabványhoz igazították.

ISO/TS 15066: A négy együttműködő működési mód

Az ISO/TS 15066:2016 szabvány négy különálló együttműködő működési módot határozott meg. Ezeket a definíciókat szó szerint megőrzi az ISO 10218-2:2025 szabvány. Az egyes módok megértése elengedhetetlen az adott alkalmazáshoz megfelelő biztonsági architektúra kiválasztásához.

A négy mód magyarázata

A gyakorlatban a legtöbb együttműködő munkacella kombinálja a módokat. Egy cella a sebesség- és távolságfelügyeletet használhatja elsődleges védelmi intézkedésként, amikor a kezelő az általános zónában tartózkodik, majd átválthat teljesítmény- és erőkorlátozásra, amikor a kezelő kezei a robot szerszámának elérhető közelségébe kerülnek. Ez a rétegzett megközelítés nagyobb áteresztőképességet tesz lehetővé, miközben fenntartja a megfelelő biztonsági szinteket a teljes feladatciklus során.

A kockázatértékelés során a PFL mód viseli a legnagyobb dokumentációs terhet: a biomechanikai érintkezési erő méréseknek (vagy a validált szimulációs adatoknak) igazolniuk kell, hogy minden előre látható érintkezési forgatókönyv az ISO/TS 15066:2016 szabvány A.2. táblázatában meghatározott határértékeken belül van, amelyet most az ISO 10218-2:2025 szabvány is reprodukál.

EN harmonizált szabványok és a CE-jelölés munkafolyamata

A CE-jelölés azt jelzi, hogy egy termék megfelel az összes vonatkozó uniós irányelvnek vagy rendeletnek, és forgalomba hozható az európai piacon. Az ipari robotok esetében az elsődleges jogalkotási eszköz a 2006/42/EK gépekről szóló irányelv (amely 2027. január 20-ig átáll a 2023/1230/EK gépekről szóló rendeletre).

Hogyan működik a CE-jelölés a robotok esetében?

Amikor az ISO 10218-1 és az ISO 10218-2 szabványokat európai harmonizált szabványként fogadják el, és az EU Hivatalos Lapjában EN ISO 10218-1 és EN ISO 10218-2 néven teszik közzé, a betartásuk a Gépekről szóló irányelv alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek (EHSR) való megfelelés vélelmét hozza létre. Ez a vélelem az a jogi mechanizmus, amely a CE-jelölést védhetővé teszi.

A folyamat egy robot OEM vagy integrátor számára:

1. Azonosítsa az összes vonatkozó irányelvet (Gépek, Kisfeszültségű 2014/35/EU, EMC 2014/30/EU; valamint ATEX 2014/34/EU, ha alkalmazható)
2. Végezzen kockázatértékelést az ISO 12100:2010 szabvány szerint. A Gépekre vonatkozó irányelv B. melléklete közvetlenül erre a szabványra vonatkozik.
3. Alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványokat (EN ISO 10218-1, EN ISO 10218-2, EN ISO 13849-1 vezérlőrendszerekre, EN ISO 13855 biztonsági pozicionálásra)
4. Műszaki dokumentáció összeállítása (tervrajzok, kockázatértékelési jelentés, teszteredmények, használati utasítás)
5. Bevonjon egy bejelentett szervezetet, ha a gép „a IV. mellékletben felsorolt ​​gépként” van besorolva (ami magában foglalja bizonyos, harmadik fél általi megfelelőségértékelést igénylő robotkategóriákat).
6. Írja alá az EU megfelelőségi nyilatkozatát (DoC). A gyártó vagy az EU-ban felhatalmazott képviselő jogi felelősséget vállal.
7. Ragassza a CE jelölést a gépre

A megfelelőségi nyilatkozatnak fel kell tüntetnie az összes vonatkozó irányelvet, az alkalmazott szabványokat, a bejelentett szervezetet (ha van ilyen) és annak tanúsítványszámát, valamint az aláíró nevét és beosztását. A nyilatkozatnak a géppel együtt kell lennie az értékesítés helyén.

Az Európai Bizottság gépipari irányelvének iránymutatása szerint a megfelelőségi nyilatkozatot annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell kiállítani, ahol a gépet forgalomba hozzák, vagy az adott állam által elfogadott nyelven. A több EU-országba exportáló gyártók jellemzően többnyelvű megfelelőségi nyilatkozat-sablonokat készítenek.

2023/1230/EK Géprendelet: Az átmeneti ütemterv

Az (EU) 2023/1230 gépekről szóló rendeletet 2023. június 29-én tették közzé a Hivatalos Közlönyben, és 2027. január 20-án válik teljes mértékben alkalmazandóvá. A rendelet felváltja, nem pedig módosítja a 2006/42/EK gépekről szóló irányelvet.

Az „irányelvről” a „rendeletre” való áttérés jogilag jelentős. Egy irányelvet minden uniós tagállamnak át kell ültetnie a nemzeti jogba; egy rendelet közvetlenül és egységesen alkalmazandó minden tagállamban a hatálybalépésének napjától. Ez kiküszöböli a nemzeti végrehajtás eltéréseit, amelyek történelmileg bonyolították a megfelelést például Németországban, Franciaországban és Lengyelországban egyszerre.

Az ipari robotgyártókat érintő legfontosabb változások:

• Kibővített hatály, amely kifejezetten kiterjed a mesterséges intelligenciával integrált gépekre és olyan termékekre, amelyek olyan gépi tanulási funkciókat tartalmaznak, amelyek idővel megváltoztatják a gépek viselkedését
• Új alapvető kiberbiztonsági követelmények. A gyártóknak a megfelelőségértékelés részeként fel kell mérniük és kezelniük kell a kiberbiztonsági kockázatokat.
• Frissített I. melléklet (alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények) részletesebb követelményekkel az önállóan tanuló és adaptív gépekre vonatkozóan
• Szigorúbb követelmények a műszaki dokumentációra vonatkozóan, beleértve a szoftverdokumentációt és a frissítéskezelési eljárásokat
• A harmonizált szabványok további elismerése elsődleges megfelelőségi útvonalként, az EN ISO 10218-1 és az EN ISO 10218-2 (2025-ös kiadások) keretében várhatóan megjelenő új harmonizált szabványokkal.

A 2006/42/EK irányelv értelmében jelenleg CE-jelöléssel rendelkező gyártók esetében a meglévő tanúsítványok 2027. január 20-ig érvényesek maradnak. Az ettől az időponttól kezdve az EU piacára forgalomba hozott termékeknek meg kell felelniük a 2023/1230 irányelvnek. A gyakorlati következmény: minden olyan robotsort, amely ezt az időpontot követően termékfrissítésen vagy új modell bevezetésén megy keresztül, teljes körű megfelelőségi felülvizsgálatnak kell alávetni a rendelet, nem pedig az irányelv szerint.

ATEX és IECEx: Robotbiztonság veszélyes környezetben

A szabványos robotbiztonsági szabványok nem foglalkoznak a robbanásveszélyes légkörben jelen lévő további kockázatokkal. Amikor a robotok 1. vagy 2. zónába (gyúlékony gázok), 21. vagy 22. zónába (éghető porok), illetve IECEx zónába sorolt ​​területeken működnek, a szabványos CE-jelölési folyamaton felül egy külön tanúsítási keretrendszer is érvényes.

ATEX 2014/34/EU irányelv

Az ATEX 2014/34/EU irányelv az EU-n belüli potenciálisan robbanásveszélyes légkörben használható berendezéseket és védelmi rendszereket szabályozza. Robotok esetében ez jellemzően a következőket jelenti:

• 2G vagy 3G kategória gázatmoszférákhoz (1/2 zóna); 2D vagy 3D kategória porhoz (21/22 zóna)
• 1. és 2. kategóriájú berendezések harmadik fél általi típusvizsgálata egy EU által bejelentett szervezet (pl. PTB, BAS, INERIS) által
• Műszaki dokumentáció és ATEX jelölés, amely feltünteti az Ex-et, a berendezéscsoportot (II), a kategóriát, a gázcsoportot (pl. IIC) és a hőmérsékleti osztályt (pl. T4)
• IP68 vagy magasabb védettségi fokozat, hogy megakadályozza a gyújtóforrások bejutását a motor és a hajtás burkolatába

IECEx keretrendszer

Az IECEx, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság robbanásveszélyes légkörben használható berendezésekre vonatkozó szabványok tanúsítási rendszere, az ATEX nemzetközi megfelelője, amelyet több mint 50 országban ismernek el, köztük Ausztráliában, Kanadában (a CSA kereszt-elismerésen keresztül), az Öböl-államokban, Dél-Afrikában és Ázsia nagy részén. Az alapul szolgáló műszaki szabványok az IEC 60079 sorozat (az IEC 60079-0 általános követelményeitől az IEC 60079-31 porgyulladás elleni védelemig).

Az IECEx és az ATEX tanúsítványok nem automatikusan kölcsönösen elismertek, de az IECEx keretében az IEC 60079 sorozat szerint tanúsított termékek esetében jellemzően csak dokumentumok ellenőrzése szükséges, ismételt tesztelés nem, az ATEX jelölés megszerzéséhez, mivel az ATEX harmonizált szabványai műszakilag egyenértékűek az IEC 60079 szabvánnyal.

Az 2014/34/EU ATEX irányelv értelmében az ATEX tanúsítvánnyal rendelkező berendezéseket az EU piacán forgalomba hozó gazdasági szereplők felelősek a termék megfelelőségének fenntartásáért a teljes ellátási láncban. Az EVST robbanásbiztos kobot-sorozatára (IP68 besorolású, gáz- és porveszélyes zónákban működik) ATEX és IECEx kettős tanúsítvánnyal is rendelkezik, így az egyik első kínai kobotgyártó, amely elérte ezt a szintű tanúsítást az együttműködő robotok számára. A robbanásbiztos kobot-kiválasztás részletes műszaki áttekintését lásd: A robbanásbiztos kobotok teljes körű útmutatója veszélyes környezetekhez.

IATF16949 és a robotbiztonság az autóiparban

Az IATF16949:2016 nem robotbiztonsági szabvány. Ez egy autóipari minőségirányítási rendszer szabvány, amely az ISO 9001:2015 szabványra épül. Ugyanakkor jelentős következményekkel jár a robotok autóipari ellátási láncokban történő alkalmazása szempontjából.

Az IATF16949 tanúsítvánnyal rendelkező gyártósorokban robotikai berendezéseket beszerző autóipari OEM-ek (1. és 2. szintű beszállítók) jellemzően a következőket követelik meg:

• Maga a robotgyártó is IATF16949 tanúsítvánnyal rendelkező minőségirányítási rendszer alatt működik, amely biztosítja az alkatrészek nyomon követhetőségét és a folyamatirányítást a gyártás teljes ideje alatt.
• Az IATF által tanúsított üzemekbe telepített robotcellákra az üzem Szabályozási Tervének, FMEA-jának (hibamód- és hatáselemzés) és gyártási alkatrész-jóváhagyási folyamatának (PPAP) követelményei vonatkoznak.
• A robotokat is magában foglaló biztonságkritikus folyamatokat be kell építeni az üzem statisztikai folyamatirányítási és mérési rendszerelemzési programjaiba.

A gyakorlatban az ISO 12100 szabvány szerinti robotcella-kockázatértékelést végző autóipari integrátoroknak gyakran kell kereszthivatkozásokat alkalmazniuk a gyártási folyamat FMEA-jával, azonosítva azokat a robothibák módokat, amelyek befolyásolhatják a termékminőséget és a személyzet biztonságát. Ez a kéttengelyes kockázatértékelés (biztonság és minőség) az autóipari minőségű robottelepítések jellemzője.

Az iparági megfigyelések szerint az autóipari OEM-ek egyre inkább előfeltételként határozzák meg az IATF16949 tanúsítvánnyal rendelkező robotbeszállítókat a Jóváhagyott Beszállítók Listájára való felvételhez, függetlenül a robot CE-jelölési státuszától. Az EVST ezt egy IATF16949 tanúsítvánnyal rendelkező kobotgyártósorral kezeli, amely lehetővé teszi a közvetlen minősítést az autóipari ellátási láncokba. Az autóipari minőségű kobotkövetelmények mélyebb elemzéséhez lásd: Az IATF16949 autóipari minőségű kobotok útmutatója.

A kockázatértékelési folyamat: az ISO 12100 szabvány alapja

Minden robotbiztonsági szabvány hivatkozik a kockázatértékelésre, és az ISO 12100:2010 (Gépek biztonsága: Általános elvek a tervezéshez, a kockázatértékeléshez és a kockázatcsökkentéshez) meghatározza a módszertant. Ez attól függetlenül érvényes, hogy egy hagyományos robotcellát vagy egy együttműködő munkacellát értékelünk az ISO 10218-2:2025 szabvány szerint.

A háromlépéses iteratív folyamat

Az ISO 12100 szabvány iteratív ciklusként strukturálja a kockázatcsökkentést:

1. Kockázatértékelés: Határozza meg a gép korlátait (rendeltetésszerű használat, előre látható helytelen használat, élettartam fázisai), azonosítsa szisztematikusan a veszélyeket, becsülje meg a kockázatot (súlyosság × valószínűség × elkerülhetőség), és értékelje, hogy a kockázat elfogadható-e.
2. Kockázatcsökkentési: Alkalmazza a háromlépcsős hierarchiát. Először is, a veszélyek kiküszöbölése tervezés útján (eredetileg biztonságos tervezés); másodszor, védő- és védőeszközök hozzáadása; harmadszor, használati információk biztosítása (figyelmeztetések, képzés, egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények).
3. Ellenőrzés: Erősítse meg, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyak, és nem okoztak új veszélyeket; dokumentálja a fennmaradó kockázatot

Robotcellák esetében a veszélyazonosítási fázisnak ki kell terjednie a mechanikai veszélyekre (nyomódás, nyírás, összekuszálódás), az elektromos veszélyekre, a hőveszélyekre, és együttműködő alkalmazások esetén a biomechanikai érintkezési veszélyekre. A kockázatértékelésnek minden ésszerűen előrelátható kezelői interakcióra ki kell terjednie, beleértve a beállítást, a tanítást, a karbantartást és a hibaelhárítást, nem csak a normál termelési működésre.

Egy együttműködő cella kockázatértékelése során az Erő- és Teljesítménykorlátozó mód különös figyelmet igényel a kezelő fejét, nyakát és mellkasát érintő érintkezési forgatókönyvekre. Ezek a testrészek alacsonyabb biomechanikai toleranciával rendelkeznek, mint a kezek és a karok. Az ISO/TS 15066 A. mellékletében (jelenleg az ISO 10218-2:2025 szabványban) szereplő erőhatárok testrész-specifikusak, és a cella elrendezésének biztosítania kell, hogy az érzékeny területekkel való érintkezés vagy a tervezés során meg legyen akadályozva, vagy a vonatkozó határértékek alapján legyen értékelve.

A kockázatértékelési jelentés a CE-jelölés műszaki dokumentációjának kötelező eleme, és a gyártónak vagy az integrátornak a gép forgalomba hozatalát követően legalább 10 évig meg kell őriznie.

Megfelelőségi ellenőrzőlista integrátorok és végfelhasználók számára

Ez az ellenőrzőlista az EU piacára szánt robot munkacellák alapvető megfelelőségi lépéseit tartalmazza. Nem helyettesíti a minősített mérnöki megítélést vagy jogi tanácsadást, de tartalmazza a megfelelőségértékelési auditor által feltett kérdéseket.

Rendszerintegrátoroknak (üzembe helyezés előtt)

• Győződjön meg arról, hogy a robot OEM rendelkezik érvényes CE-jelöléssel és EN ISO 10218-1 megfelelőséggel az integrálandó modellhez.
• Szerezze be a robot OEM-jének beépítési nyilatkozatát (hiányos gépek esetén) vagy a teljes megfelelőségi nyilatkozatot
• Végezzen el egy ISO 12100 kockázatértékelést a teljes robotrendszerre vonatkozóan, amely kiterjed az összes előre látható kezelői interakcióra.
• Válassza ki és érvényesítse a védelmet az EN ISO 13855 (biztonságos távolság számítása) és az EN ISO 13849-1 vagy az IEC 62061 (biztonsági funkció teljesítményszintje vagy SIL) szabvány szerint.
• Ha együttműködő működés is van benne, dokumentálja, hogy a négy ISO/TS 15066 / ISO 10218-2:2025 mód közül melyik érvényes, és validálja a PFL mód érintkezési erőit méréssel vagy validált szimulációval.
• Műszaki dokumentáció összeállítása: kockázatértékelés, tervdokumentáció, kapcsolási rajzok, tesztjegyzőkönyvek, használati utasítás
• Írja alá az EU megfelelőségi nyilatkozatot, és helyezze el a CE jelölést a munkaállomáson.
• Ellenőrizze a 2014/35/EU kisfeszültségi irányelv és a 2014/30/EU elektromágneses összeférhetőségi irányelv betartását, adott esetben
• ATEX környezetek esetén: ellenőrizze a robbanásveszélyes zónában lévő összes berendezés ATEX vagy IECEx tanúsítványát, és készítse el az Ex dokumentációs csomagot.

Végfelhasználók számára (folyamatos megfelelőség)

• A megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt legalább 10 évig őrizze meg a helyszínen.
• Végezze el a használati utasításban meghatározott működési biztonsági intézkedéseket és egyéni védőfelszerelésekre vonatkozó követelményeket.
• Minden kezelőt és karbantartó személyzetet kiképeznek a fennmaradó kockázatokra és a biztonságos üzemeltetési eljárásokra
• Rendszeres kockázatértékelési felülvizsgálatokat legalább akkor ütemezzen be, amikor a feladat paraméterei megváltoznak, amikor egy robotot áthelyeznek, vagy amikor a működési környezet megváltozik.
• IATF16949 tanúsítvánnyal rendelkező üzemek esetén: integrálja a robotbiztonsági adatokat a vezérlési tervbe, és vegye fel a robot meghibásodási módjait a folyamat FMEA-jába.
• Kövesse nyomon a 2027. január 20-i 2023/1230-as Gépészeti Rendeletre való átállást; tervezze meg a megfelelőségi felülvizsgálatokat minden olyan robotgyártósor esetében, amely ezt az időpontot követően módosításon vagy áthelyezésen megy keresztül.

Az iparági megfigyelések szerint a piacfelügyeleti auditok során feltárt leggyakoribb CE-jelölési nemmegfelelőségek a hiányos kockázatértékelésekhez (előre látható helytelen használati forgatókönyvek hiánya), a biztonsági funkciók nem megfelelő teljesítményszint-dokumentációjához, valamint a megfelelőségi nyilatkozatban hiányzó vagy helytelen információkhoz kapcsolódnak. E három terület kezelése lefedi az audit megállapításainak nagy részét. Az olyan tanúsított beszállítók, mint a Yaskawa, az ABB, a KUKA és az EVST, jellemzően előzetesen validált megfelelőségi nyilatkozat-sablonokat és kockázatértékelési keretrendszereket biztosítanak, hogy segítsék az integrátorokat ezen hiányosságok hatékony megszüntetésében.

Az IFR World Robotics Report szerint a globális ipari robottelepítések száma több mint kétszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, és a biztonsági megfelelési költségek ma már a szabályozott iparágakban a teljes robotcella-telepítési költségvetés mérhető részét teszik ki. Az EVST ezt úgy kezeli, hogy CE/SGS/TUV háromszorosan tanúsított robot- és kobotgyártósorokat kínál, amelyek dokumentációs csomagjait úgy tervezték, hogy csökkentsék az integrátorok megfelelési felkészülési idejét.

Az ISO/TC 299 Robotika szabvány szerint az ISO 10218-2:2025 a szabvány első olyan kiadása, amely teljes mértékben integrálja az együttműködő munkaterületekre vonatkozó követelményeket, és a korábbi két dokumentumból álló megközelítést (ISO 10218-2:2011 + ISO/TS 15066:2016) egyetlen normatív hivatkozással váltja fel. Az EVST ezt az igényt úgy oldja meg, hogy frissítette a termékmegfelelőségi dokumentációt az XR sorozatú kobotcsaládján, hogy az közvetlenül az ISO 10218-2 szabvány 2025-ös kiadására hivatkozzon.

Az ATEX 2014/34/EU irányelv értelmében minden robbanásveszélyes légkörben használható berendezést típusvizsgálatnak kell alávetni és tanúsíttatni egy uniós bejelentett szervezettel, mielőtt forgalomba hoznák az EU-ban (1. és 2. kategóriájú berendezések esetében). Az EVST ezt robbanásbiztos kobot-családjával kezeli, amely ATEX és IECEx kettős tanúsítvánnyal is rendelkezik IP68 védelmi szinten, így az egyik első kínai kobotgyártóvá vált, amely megszerezte ezt a tanúsítványt az együttműködő robotok számára, lehetővé téve a telepítést az olaj- és gáziparban, a vegyiparban és a pirotechnikai alkalmazásokban.

Kapcsolódó útmutatók ezen az oldalon

Az ebben a cikkben tárgyalt témákkal kapcsolatos alkalmazásspecifikus útmutatásért a következő források nyújtanak mélyebb technikai részleteket:

• Robbanásbiztos kobotok veszélyes környezetbe: ATEX/IECEx kiválasztási útmutatóLefedi a zónabesorolást, az IP-besorolási követelményeket és a tanúsított termékválasztást.
• Autóipari minőségű kobotok és az IATF16949 minőségi követelményekLefedi az IATF16949 tanúsítás hatókörét, az autóipari beszállítók minősítését és a kobotok kiválasztását 1./2. szintű környezetekhez.
• Teljes körű útmutató a kobotokhoz: típusok, kiválasztás és alkalmazások 2026-banLefedi a kobot technológia alapjait, a hasznos teher kiválasztását és a biztonsági rendszer áttekintését.
• Hogyan értékeljünk egy kínai ipari robotbeszállítót (2026)Lefedi a CE-jelöléssel ellátott termékek tanúsítási ellenőrzését, az auditfolyamatokat és a beszállítói kellő gondossággal végzett vizsgálatokat.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség az ISO 10218-1 és az ISO 10218-2 szabvány között az ipari robotok esetében?

Az ISO 10218-1 szabvány biztonsági követelményeket határoz meg a robotgyártók számára, kiterjedve a robot mechanikai tervezésére, vezérlőrendszereire és leállítási funkcióira. Az ISO 10218-2 szabvány az integrátorokkal és a végfelhasználókkal foglalkozik, és a robotok telepítését, védelmét és teljes munkacellákba való integrálását tárgyalja. Mindkét részt alkalmazni kell a szabványoknak megfelelő ipari robotrendszer eléréséhez.

2026-ban is szükséges az ISO/TS 15066 szabvány a kobotok biztonsági megfelelőségéhez?

Az ISO/TS 15066 szabvány volt az együttműködő robotok biztonságát szabályozó elsődleges műszaki előírás 2016-tól az ISO 10218-2:2025 szabvány megjelenéséig, amely magában foglalta a szabvány alapvető követelményeit. A 2025-ös frissítés után üzembe helyezett új telepítések esetében az ISO 10218-2:2025 az irányadó dokumentum. A meglévő ISO/TS 15066 dokumentáció továbbra is érvényes a korábbi értékelésekhez, de a következő ütemezett kockázatértékelési ciklus során a frissített szabvány alapján felül kell vizsgálni.

Mi szükséges ahhoz, hogy egy ipari robot CE-jelölést kapjon Európában?

A 2006/42/EK gépekről szóló irányelv (vagy 2027 után a 2023/1230 gépekről szóló rendelet) szerinti ipari robotok CE-jelöléséhez a következők szükségesek: megfelelőségértékelés az alkalmazandó harmonizált szabványok, köztük az EN ISO 10218-1 és az EN ISO 10218-2 szabványok alapján, dokumentált kockázatértékelés az ISO 12100 szabvány szerint, műszaki dokumentáció és aláírt megfelelőségi nyilatkozat. Amennyiben a megfelelőségértékelés bejelentett szervezetet is magában foglal, a tanúsítványszámának szerepelnie kell a megfelelőségi nyilatkozaton.

Milyen ATEX tanúsítvány szükséges a robbanásveszélyes környezetben használt robotokhoz?

A robbanásveszélyes gáz- vagy poratmoszférájú területeken telepített robotoknak Európában meg kell felelniük az ATEX 2014/34/EU irányelvnek, amely előírja egy EU-ban bejelentett szervezet által végzett harmadik fél általi tanúsítást. A roboton ATEX berendezésjelölésnek kell lennie, amely feltünteti a kategóriáját, a gázcsoportját és a hőmérsékleti osztályát. Európán kívül az IEC 60079 sorozatú szabványokon alapuló IECEx tanúsítvány az elfogadott nemzetközi megfelelője. Az ilyen körülmények között működő robotokhoz jellemzően IP68-as védettség szükséges.

Miben különbözik a 2023/1230/EK géprendelet a 2006/42/EK gépirányelvtől a robotgyártók számára?

A 2023/1230/EK Géprendelet közvetlenül felváltja a 2006/42/EK Gépirányelvet, és 2027. január 20-án válik teljes mértékben alkalmazandóvá. Mivel rendelet, nem pedig irányelv, egységesen alkalmazandó az összes uniós tagállamban, nemzeti átültetés nélkül. A legfontosabb változások közé tartozik a mesterséges intelligenciával integrált gépek kiterjesztett hatálya, a szigorúbb kiberbiztonsági követelmények, valamint a magas kockázatú gépekre vonatkozó frissített megfelelőségértékelési eljárások. A 2027 után az EU piacára értékesítő gyártóknak a rendeletet, nem pedig az irányelvet kell betartaniuk.

Utolsó frissítés: április 21, 2026